Eseménynaptár

TÁMOGATÓINK

Civil Információs Portál


- Pályázatfigyelő -


banner banner




A Kárpátikum Alapítványi túrái






Köztársaság-napi túra
CSALHÓ
2018. október 22-23.


A Kárpátikum Alapítvány és a Kárpátkanyar Egyesület tagjai 2018. október 22-én ismét nekivágtak egy nem mindennapi túrának. Délután egy órakor indultunk Gyergyószentmiklósról Gyergyóditrón keresztül Gyergyótölgyesre, majd Durauba. Az időjárás a túra egésze alatt megkímélt bennünket az őszi esőktől. Az idén szokatlanul enyhe, már-már meleg ősz a havasokba is elért. Verőfényes napsütés kísért minket, és csak néhol volt tapasztalható egy-két felhő. Gyergyóditróról a havasokon keresztül egy országos főút vezet keresztül, amelyet nagyon keveset használnak. Ezen az úton lassabban haladsz, de legalább van idő nézelődni és megállni. Délután négy körül érkeztünk meg a Csalhó lábánál fekvő Durau üdülővárosba. A kocsit leparkoltuk az ortodox kolostor parkolójába, magunkhoz vettünk minden szükséges felszerelést, majd a piros sáv jelzésen megindultunk a Csalhó platója felé.



„Alább menve, a táj változik, az utunk felett eddig iránytjelölőleg s gyönyörködtetőleg uralgó Komárnyik letünik; de csakhamar szép hajlatu hegyek fölött felötlik a még nagyszerübb Csalhónak roppant sziklahalmza; hanem ez csak perczre engedi magát megbámultatni, letünik az mint délibáb csalképe, mint képzelet-szülte varázs tünemény, a viszontláthatás ohaját hagyva fel, azonban soká nem várat magára, mert negyedórával alább a völgynek északkeletre kanyarodásánál egész pompájában és nagyszerüségében ötlik ujból fel e roppant hegyóriás, melynél szebb, nagyszerübb havast alig tud felmutatni hegyi partiekban oly dús hazánk. (…)

(…) A Csalhó már Moldovában van, de a Kárpátok vonalába esvén, miután a Kárpátok par excellence magyar havasok, tehát ez alapon a Csalhót is magunknak sajátitjuk, annál is inkább, mert szent István korában az Erdélyt keletről övedző Kárpátok egészen a moldovai térségig mind Erdélyhez tartoztak s azt csak Mátyás király egyezményileg bocsátotta Kantemirnak át.(…)

(…) Neve is magyar, mert az Cselhóból eredhet, mivel hófehér szirtei távolból ugy néznek ki, mintha hófedettek lennének. E havas alakzata gyönyörü, déli szöglete óriási lépcsőzetszerüleg van szakadozott szeletekben lemetszve, északi bütüje felhőszerü hullámzatokban tornyosul fel félelmes magasságig, kopár tetején csak itt látszanak a futó-fenyőnek – az Álpok ezen költői növényzetének – festőileg szétszórt foltocskái; de a kopárságot festőiséggel kárpótolta a természet, s ott az emberi léptektől eltiltott magas ormokon a honunkban ugy megfogyatkozott kőszáli zergék (antiloperupicapra) szökdécselnek elégülten, boldogul, ritkán nyugtalanítva az irigy vadászoktól, kik elől a havasnak ember által megmászhatatlan szirtoldalai biztos menhelyet nyujtanak. (…)

(…) A Kárpátok magasságainak meghatárzásában a legnagyobb félreértések uralkodnak, a különböző felmérések s különböző magassági adatok a legnagyobb zavart idézik elő; igy a Csalhó magasságával sem vagyunk tisztában; Sulzer (ki Tschaszlownak nevezi) a magyarhoni Kárpátok legmagasabb csúcsának mondja, magasságát 11,000 lábra tevén a tenger szine felett, mely magasságát egyszerüen csak abból következteti, hogy az az ide 60 óra távolra eső Akirmántól tiszta időben jól látszik; de hogy ezen vélemény – mely annyiakat tévutra vezetett – alaptalan volt, kimutaták az ujabb felmérések, melyek szerint a Csalhó legmagasabb csúcsa 9000 láb, hanem hát igy is az Erdélyt övedző Kárpátoknak – a Negóit detronizáló – legmagasabb csúcsa. Üdvözölünk tehát téged havasainknak büszke királya, melyet Isten oda állita védbástyául a viharfogó falul a haza határaihoz; mi zsámolyodnál álló kis atomok félénk tisztelettel emeljük fel szemeinket felhő-koronás halántékaidig, melyen napsugarakból font arany fátyol simul le; köszönjük neked, hogy teljes jó kedvedben egész nagyszerüségedben méltóztatál felmutatni magadat, s nem rejtőzél el titokteljes ködlepledbe, mint azt egy más alkalommal való ittjártunkkor tevéd.” Orbán Balázs: Székelyföld leírása



1. nap | Durau – Cabana Dochia táv: 7,7 km, szintemelkedés: 1178 méter

A túránk 780 méter magasságból indult és összesen 3,5 óra alatt érkeztünk fel az 1780 méter magasan található Dochia menedékházba (Cabana Dochia). Az első részén elég erős emelkedésben az üdülőövezetből kivezet a jelzés, majd a műutat keresztezve enyhén lejtős emelkedésben haladunk kb. 500-600 métert. 1100 méter magasságban újra erős emelkedés kezdődik, majd az emelkedő végén 1220 méter magasságban található a Fantanele vendégház (Cabana Fantanele).



Ezt a szakaszt kb. 1 óra alatt tettük meg. Egy kis pihenés után újra megindultunk felfelé. Utunk folyamatosan emelkedett, így többször megálltunk pihenni. A Vesztőhelynél (La Morminte) megjelentek az első sziklaalakzatok, majd 1700 méteres magasságban kiérkeztünk a Csalhó platójának az alsó részére, ahonnan a kilátás kifogástalan volt (Piatra Lata 1737 méter). Itt található a Caciula Dorobantului sziklaalakzat.



Mivel 16 óra után indultunk el, ezért ebben a magasságban, közel két órás túra után kezdett sötétedni. Előkerültek a fejlámpák. A túránk utolsó szakaszát sötétben tettük meg és a menedékházba elérve elfoglaltuk szállásunkat, ettünk egy meleg levest, ittunk egy hideg sört és lefeküdtünk aludni.

• A túra 1. napjának nyomvonala [KMZ | 12KB]


2. nap | Csalhó plató bejárása (déli rész): táv: 5,6 km, szintemelkedés: 298 méter

„Régebb innen érdekes kirándulást lehetett tenni – persze csak lóháton, mert e vámon belől az ut már megszünik – egy a Csalhó oldalában feküdt apácza-kolostorhoz, hol vagy kétezer ilyen szent nő lakott a havas nagyszerü magányában, s hol a látogatókat, főként a férfiakat (mert a veszélyes havasi utakon csak ilyenek vergődhettek oda) igen szivesen látták. Most azonban e zárda fel van függesztve, javai secularizáltatván, a szent hölgyek eltávoztak; ekként nem tehetvén nálok látogatást, mi is visszaindultunk”. Orbán Balázs: Székelyföld leírása

Másnap enyhe reggelre ébredtünk, a hőmérséklet 9°C volt. A látótávolság viszont csupán 30 méter körül alakult.



Reggeli után úgy döntöttünk, hogy ebben az időben is meghódítjuk a Csalhó legmagasabb pontját, az 1907 méter magas Nagy-Aklos csúcsát (Vf. Ocolasul Mare). GPS segítségével, néha a kitaposott ösvényen, néha mellette, cserjésen-bozótoson keresztül haladtunk célunk felé. Kis kerülővel 2600 méter után felértünk a csúcsra, de az időjárás nem kedvezett nekünk. Közel fél óra múlva a Nap sikeresebb rohamot intézett a felhők ellen, így leláthattunk a szirt tetejéről az irdatlan mélységbe. Később a mélységből a szél néha felfújta a felhőket, így pár másodpercre ismét leláthattunk.







A plató nyugati oldalán haladtunk vissza 1750 méteres magasságba, arra a helyre, ahonnan a piros + turistajelzés levezet Durauba. Ez az út kifejezetten veszélyes, időnként le is van zárva. Ettől a helytől ÉK-re, kb. 400 méteres távolságban található egy ortodox templom nagyobb épülettel, padokkal.



Ebédre értünk vissza a Dochia menedékházba, ahová időközben népes turistaáradat érkezett a keleti völgy felől. Ekkor a felhőzet már részben felszakadozott és feltárult a menedékház előtti gyönyörű kilátás.

Csalhó plató bejárása (északi rész): táv: 2,9 km, szintemelkedés: 192 méter

Úgy határoztunk, hogy a piros sáv jelzésen megyünk vissza Durauba, mert a Toaca 1904 méteres csúcsára is fel szerettünk volna menni. Útközben visszatekintettünk a szép kilátásban arra, ahonnan jöttünk, háttérben a Nagy-Aklos csúcsával.



Már nappali viszonyok mellett tettük meg azt az utat, melyet az előző este sötétben, fejlámpa mellett.





Így értünk 1790 méterre, ahonnan a fém létra felvezet a Csalhó második legmagasabb pontjára, a Toacára (Vf. Toaca 1900 méter). A létra megmászása igazi comberősítő edzés, de a kilátás kifogástalan.





A hegy tetején meteorológiai állomás működik. Azonban a Toaca-n sem volt szerencsénk, mert az egész nap 1850 méter felett kezdődött a felhőképződés és így ezen a csúcson is felhős-ködös idő fogadott.



Miután szétnéztünk és a fém lépcsőn lementünk, a piros sáv jelzésen megtekintettük azokat a konglomerátum sziklaformákat, amiket az előző napi túránkon a sötétedés miatt nem tudtunk. Elhaladtunk a Panaghia sziklacsoport mellett, melyen mászófalat alakítottak ki sziklamászók részére. A Pietrele lui Baciu nevű sziklalakzatról nagyon jól rá lehetett látni a Békási-víztározóra.



Lefele menet már gyorsabban haladtunk. A Fantanele menedékháznál megetettük a kutyákat, lementünk a kocsihoz a kolostor parkolójába, majd elindultunk hazafelé.

A két napos túra a felhős-ködös idő ellenére is nagyon jó kirándulás volt új élményekkel, de természetesen vissza fogunk jönni és nemcsak a Nagy-Aklos szép kilátása miatt.

• A túra 2. napjának nyomvonala [KMZ | 9KB]

• A túra teljes nyomvonala [KMZ | 24KB]




© 2007 Kárpátikum Közhasznú Alapítvány - Utolsó módosítás:
2024.01.08. 21:38

Ajánlott felbontás: 1024x768